Az már nem elég, hogy napelemekkel csak a hálózatra csatlakozunk

Az idei Intersolar  12 tömött csarnokot töltött meg napelemekkel, inverterekkel, komplett lakóházas energiatermelő és hatékonyságnövelő rendszerekkel, akkumulátoros tárolókkal, különböző anyagú és méretű tartószerkezetekkel, elektromos autók töltésére használó kisebb-nagyobb berendezésekkel és hajózási konténer méretű, több megawattos energiatároló egységekkel. A látottak letaglózóak voltak.

Valójában nem az volt meglepő, hogy milyen sok, kisebb-nagyobb, részfeladatra vagy komplex rendszerre vonatkozó megoldást mutattak be a kiállítók, hanem az, hogy az Intersolar azt nyomatékosította: lám,  nagyon rövid idő alatt is nagyon sok változás történhet – és történik is az energetikának ebben a szeletében.

A korábbi iparági seregszemlékhez képest, amikor a napelem technológia vívmányai köré épült az Intersolar, idén ezt a fókuszt mindinkább az enegiatudatosságra tolták át a szervezők – és ennek csupán egy szeletkéje maga a napelemtechnika.

Az Intersolar ennél fogva már inkább azzal foglalkozott, hogy a napelemet hogyan-mivel kellene a tetőre tenni, miért csak a tetőre tennéd a paneleket, hogy mennyi energiát hogyan tudnál eltárolni, milyen technológiát tudsz még rendszerbe kötni, hogy mindezek az energiahatékonyságban összegződjenek. 

Nyilatkozta a napi.hu-nak Szabó Róbert a Huawei Solar Inverter Europa fejlesztési megoldásokért felelős értékesítési vezetője.

Noha nem a cége volt a legnagyobb kiállító az Intersolaron, a kínai gyártó és szolgáltató jelenléte egyáltalán nem indokolatlan. A mobiltelefon gyártás mellett ugyanis a cég a világ egyik legnagyobb szereplője az inverterpiacon. A müncheni standján is elsősorban a napelemekhez kapcsolódó energetika megoldásokat állította ki, mutatta be. Például egy lakóház méretű komplex energetikai rendszert, ami akár 15 kWh akkumulátorkapacitással is felszerelhető, de volt ott 2 MW-os, üzemi-hálózati méretű energiatároló rendszer is.

A mérnök szerint jelenleg, a napelemek terjedésével elértünk odáig, hogy rájöttünk: a villamos energia rendszerek akkor működhetnek a jelenleginél jobban, ha a szükséges csillapítási pontokon vannak benne „rugók”.

Ilyen kiegyensúlyozó „rugónak” tekinti ő az energiatároló berendezéseket, melyek ráadásul a termelő-fogyasztó számára, de a hálózatok számára is problémakezelőnek bizonyulnak. És mivel ez a technológia ma már egyre inkább elérhetővé válik a fejlesztések, a növekvő igények és a technológia kiforrottsága miatt, terjedni kezd, utat tör magának a rendszerben

Az energiatárolás a lakossági szegmensben igen jó kezdősebességgel indult el. Az megint más kérdés, hogy mindez mibe is kerül?

Szabó Róbertet erről azt mondta:

Ma már egy olyan komplett rendszer, ami a napelemes termelést képes lakóház szinten jó hatékonysággal kezelni, 10 millió forint alatti áron megoldható.

Ez nem kis összeg, de így az már csak mítosz, hogy e megoldás megfizethetetlenül drága, a lakossági szintű energiatárolás probléma pedig megoldatlanul bonyolult feladat.

Szabó Róbert szerint a következő lépcsőfokot az energiamegosztás – és az energiaközösségek megjelenése, elterjedése jelentheti. Utóbbi óriási lökést adhat az energiatárolás és az energiahatékonyság ügyének – tette hozzá. A nyugat-európai példák azt mutatják, hogy az energiafogyasztás, energiatermelés átalakulási-átalakítási igényét megfelelő szabályozással, akár rendszerszintű előre tervezéssel, kellő szintű és mélységű támogatáspolitikával és digitális technológiával együttesen lehet jól megkezdeni. 

Olaszországban, Németországban, de például Svédországban is működik már ez a folyamat: mindenhol nagyon különböző paraméterekkel, de rohamosan nőni kezdett a lakossági energiatárolási piac. Mindenhol az látszik, hogy ez már megéri.

Szabó Róbert szerint ennek az is az oka, hogy a napelemes technológiák és a hozzájuk társuló megoldások jól skálázhatók kicsiben is nagyban is, így a legkülönbözőbb adottságokra és kívánalmakra is megépíthetők.